Az orvosi munka olyan, mint egy repülés.

Van egy pontos kezdete,
egy pontos célja,
és egy pontos vége. És közben szigorú szabályok betartásával követni kell az élet eseményeit.

A kezdete: amikor rád bíznak egy beteg embert.

A célja:

* Megszüntetni az ÖSSZES lehetséges fájdalmat, VAGY tovább irányítani oda ahol ez elérhető.
Azokat a fájdalmakat is, amik nem függnek össze a fő panasszal amivel valaki hozzánk érkezik.
Fájdalom lehetséges megszüntetés nélkül NEM MARADHAT!!!

* Felismerni És Meggyógyítani az ÖSSZES lehetséges betegséget, VAGY tovább irányítani oda, ahol el tudják érni ezeket.
Azokat a betegségeket is, amik nem függnek össze a fő panasszal, amivel valaki hozzánk érkezik.
Betegség lehetséges kezelés nélkül NEM MARADHAT!!!

"Amikor kicsi a baj, nehéz felismerni, de könnyű meggyógyítani.Amikor már nagy a baj, könnyű felismerni, de nehéz meggyógyítani." (M.)

Egy orvosnak nem elég az aktuális panasz háterét megvizsgálni. Egy orvosnak mindenkit, a panaszától függetlenül, tetőtől talpig meg kell vizsgálni.Hatalmas az ellentét a pathologián látott elváltozások durvasága, és a belgyógyászaton tanult jelek finomsága között. Az emberi szervezet szívós. A nagy bajokat is esetleg épp hogy csak jelzi. Ezért kell külnösen érzékenynek lenni ezekre a jelekre.

A munka közben szigorú szakmai szabályoknak kell megfelelni... míg az élet akkor is folyamatosan történik, ha nem avatkozunk bele. Az élet hozza a maga le nem írható teljességét - és nekünk kell tudni olvasni a jelekből, és felismerni, mikor és mennyire kell beavatkoznunk, hogy végül CÉLBA ÉRJÜNK...
Ezért fontos a tapasztalat.

Az orvos munkája akkor ér véget, amikor a fenti célokat szigorúan teljesítetted.
Ha az orvos nem teljesíti az összeset a fenti célok közül, az olyan, mint egy rád bízott gépet vezetés nélkül magára hagyni az éjszakában.